ételtársítás
Tisztelt Doktor úr! Már valóban kezdek jobban rálátni az összefüggésekre az ételtársításban, megkaptam a diagrammot is a csillagföld oldalról sőt találtam is az oldalukon még egy hasonló ételtársítási diagrammot csak itt is van pár apróság ami ellentmond egymásnak :
1. gyümölcs, bogyós gyümölcs és aszalt gyümölcs az egyikben nem illik gabonához és olajos magvakhoz, a másikban viszont illik
2. bogyós gyümölcs és zöldség együtt fogyasztva szintén kétféleképpen van feltüntetve a két diagrammon
3. a hagymafélék valóban ehetők gyümölcsökkel (pl: paradicsommal?)
4. Többféle gyökérzöldség egyszerre nem ehető?
5. Szőlő/cseresznye önmagában nem illik? miért?
Szóval ezt az öt dolgot nem értem ezért is kérném újra a segítségét, hogy ezeket tisztázza kérem
köszönettel:
Klenedics György
Válasz
Kedves Klenedics György Úr!
Nem mindegyik diagram jó!!!!! Amelyikre én hivatkozom, abban nincs is külön feltüntetve az aszalt gyümölcs! Ez a jobbik diagram, mert egyébként ez sem teljesen jó! Egyébként én nem helyeslem, sem a zöldségek, sem a gyümölcsök összekeverését sem egymással , sem egy másik zöldséggel vagy gyümölccsel, hanem ezeket önmagukban jó fogyasztani, mert más zöldségekkel, vagy más gyümölcsökkel sem túl jól társíthatók. Az általam alkalmazott és bevált terápiáknál, pl. a Breuss-kúránál is csak egyszerre egy-egy zöldség levét szabad meginni, s azt is csak akkor, ha jó az adott beteg vércsoportjának! A diagramot úgy kell értelmezni, hogy a feltüntetett táplálék-fajta társíthatóságát kell nézni egyenként az abban a rubrikában feltüntetett zöldségekkel, vagy gyümölcsökkel, gabonákkal, olajos magvakkal, stb…, mert lehet, hogy az illik rovatban szereplők egymással nem társíthatók, csak az adott főmenüben feltüntetettel ! Valószínű ebből is adódik egy kis félreértése Önnek.
Én gyógyítói szemmel nézem a táplálkozási szabályokat, s nem a szakács szemével. Nagyon sok szabály van, amelyeket figyelembe kell venni, de van olyan is, amelyiket figyelembe lehet venni, de nincs nagy probléma, ha nem veszik figyelembe. Más a társíthatóság nyers állapotban és más főtt állapotban, ugyanis a hő hatására átalakulnak a lektinek az adott alapanyagban, míg a gyümölcs, és aszalt gyümölcs esetében, ha azt 40 Celsius fok alatt aszalták, akkor nincs változás. Ha viszont az aszalás géppel történt és az aszalási hőmérséklet 40 Celsius fok felett volt, akkor már a hő miatt, az adott lektin-átalakulások megváltoztatják a társíthatóságot!
Mint korábban írtam, hogy ahogy a világ körülöttünk is változik, így a táplálékok anyagaiban is egyre több és több dolgot lehet megállapítani a mai vizsgálatokkal, amely még a Mazdaznan megalakulásakor nem volt lehetséges. A Mazdaznan viszont ragaszkodik a hagyományokhoz és nem akarja beépíteni a felismert szabályosságokat a korábbi tanokba.
Ezeket nem lehet egy-két válasz megkapása nyomán megtanulni. A dietetikát is évekig tanulják, de még a dietetikusok sem tudnak mindent, az orvosok meg pláne nem tudnak mindent a táplálkozásról és annak szabályairól. Jómagam is több mint 30 éve foglalkozom a táplálkozással és annak szabályaival, főleg a természet törvényei szerinti vonzataival, de még én sem tudok mindent és én is folyamatosan fejlődöm és fejlesztem a tudásomat és már egyre ritkábban tévedek tévutakra, mivel egyre több a tudásom és a tapasztalatom is, de még van mit fejlődnöm nekem is. Önt is arra kérem, hogy folyamatosan fejlessze a tudását és nem fogadjon el kritikátlanul mindent a különböző táplálkozási iskolák megállapításaiból (mazdaznan, paleolit, krisna, stb) hanem mindig tanulmányozza a természetben élő lények (emlősök, madarak, hüllők, stb..) táplálkozását.
Nem csak a hagymafélék között, hanem egyes gyümölcsök (pl. citrus-félék) között is vannak olyan társíthatóságok, amely más hagymák, vagy más gyümölcsök esetében már nem igazak. Itt is az alapszabály a lektin-elv, amely a vércsoportos táplálkozás egyik elve is, csak ezt még a mazdaznan nem ismerte egykoron ilyen szinten.
Jól tudja, hogy a paradicsom gyümölcs csak hát nem mindegyik vércsoportnak jó, a hagymák viszont mindegyiknek. Nomár most ha pl. A-s vércsoportra vonatkózóan állapították ezt meg, akkor valós a megállapítás, de ez, már nem igaz a 0-sokra és az AB-sekre. A lakosság 40 % A-s és 20 %-a B-s vércsoportú, tehát a lakosság 60 %-ára igaz a megállapítás, de ezt még a mazdaznan keletkezése idején nem tudták, s ezért írnak olyanokat, hogy egyik vagy a másik zöldség nem társítható ezzel, vagy azzal. Pl. én 0-s vagyok és nekem nem jó a karfiol, jó viszont a brokkoli. Tehát én nem társíthatom a zöldség-karfiolt a szintén kelvirágú zöldség brokkolival. Sokkal tüzetesebben kellene áttanulmányoznia a vércsoportoknak való zöldség, gyümölcs, bogyós gyümölcs, gomba, gabona,stb. megfelelőségeket és akkor magától is megkapná a választ a kérdéseire.
Az előbb leírtak igazak a gyökérzöldségekkel kapcsolatban is
A szőlővel és a cseresznyével kapcsolatban is az van, amit előzőekben is írtam. De ezeknél befolyásoló szerepe lehet a növényvédő szereknek és az érettségi állapotuknak, mert pl. a szőlőszemek sem teljesen egyidőben érnek be egy adott fürtnél, amely szintén befolyásoló tényező, mint ahogy a cseresznyének a cseresznyelégy petéjével való szennyezettsége is már hatásokat ad még önmagában is, nemhogy szőlővel társítva.
Ezeken felül sok függ még a vizsgálatban résztvevő személyek immunrendszerének, emésztőrendszerének és beleinek az állapotától. Ezek a vércsoportok és a táplálékok összefüggéseinél nem játszanak szerepet, viszont az ételek társíthatóságának szabályainál már igen.
Szombatonként 9,30 órától 13,30 óráig a Bijó Szakáruházban (Bp.XIII.Róbert K.krt.96-98) vagyok tanácsadó. ha ott felkeres, akkor ingyen adok Önnek tanácsot és be is tudok mutatni példákat az üzletben lévő táplálék-féleségekkel.
Remélem tudtam segíteni.
Üdvözlettel: László